2013.11.03
Ma arra gondoltam,hogy egy kicsit írok a céljaink eléréséről!Sokan hiszik azt,hogy ők csak porszemek a világban ,változtatni igazán nem tudnak rajta...Ezzel a hozzáállással nem is.Ha mindenre nem is vagyunk képesek,pl. hegyeket nem mozgatunk,repülni sem tudunk,de a céljainkat,ha reálisak elérhetjük!Ez persze attól is függ,hogy miben vagyunk tehetségesek.Tehát egy kappanhangú emberke ne akarjon sem opera- sem popénekes lenni,és ne hallgasson az anyukájára,aki azt mondja,hogy neki van a legszebb hangja a világon..elfogult :)
De legyenek reális céljaink!Akár a testünkkel kapcsolatban!Ha van egy cél,pl hogy a 175 centinkhez ne 125 kg-ot mutasson a mérleg,csak mondjuk 80-at,az teljesen reális cél!
De ahhoz,hogy a céljainkat elérjük sokmindent meg kell tennünk!Erőn felül,sokszor fájdalmasan,akár néha kínozva is magunkat.Nem,nem kell 0 kalóriát enni egy nap,és 100km-t lefutni,de az ,hogy plusz 5 felülést meg tudsz e csinálni,az csak rajtad múlik!Légy kemény,kitartó!És ha már látod a végcélt,az eredményt,hogy lement 1,2,10,20 cm a hasadból,csípődből,akkor tarts ki és ne ülj le ünnepi lakomát enni ennek örömére! 
De azért néha 1-2 kocka csoki mindenkinek jár :)








Halottak napja?? 2013.11.01.

A mai nap számomra nem a halottak napja,hanem elsősorban a megemlékezésé.A halottak már nem nagyon tudnak mit kezdeni azzal,hogy kimegyünk a temetőbe,rendbetesszük,jobb esetben csak megszépítjük a sírokat,amik a családunkhoz tartoznak,gyertyát gyújtunk,majd egy perc néma csend a halott tiszteletére...Rendben van! Emlékezni kell!De ez nem szabad,hogy egy nap legyen az évből! Ma millióan jártak kint a temetőben,kicsit meg is döbbentem a látványtól,kocsisorok kígyóztak előtte,mindenki 5-6 koszorúval,hatalmas virágcsokrokkal,sokan vígan trécselve a családdal haladtak befelé,én pedig kissé értetlenül gondolkodtam magamban.Bent még furább volt...minden sír úgy fel volt díszítve,azok is,amik év közben csupán dzsungel-hangulatot árasztottak...Odaértem a sírhoz,amelyet minden évben többször felkeresek,holott tudom,hogy az én drága nagyapám már régen nincs ott,elolvasom a feliratot rajta :"Én vagyok a feltámadás és az élet. Aki hisz bennem, még ha meghal is, élni fog. 

Kicsit magamba roskadok,akárhányszor látom ezt,tudom,hiszem,hogy igaz,és mégis... megrohannak az emlékek,egyből könny szökik a szemembe,halkan suttogok egy imát Istenhez,és megköszönöm az időt,amit vele tölthettem el.Még mindig a könnyeimet törölgetve,összeszedve kis családomat battyogok kifelé a temetőből,látok sok ismerőst is.Kiérve még mindig hatalmas kocsisorok,türelmetlenkedve,dudálva,egymást leordítva próbálnak haladni.Türelem emberek,a sírok megvárnak,a halottak lelkei pedig már úgy sincsenek ott,remélhetően egy jobb helyen vannak,ahol nincs gond,nincs fájdalom....(Ezért valószínű,hogy ők nem tudják,hogy mi milyen kis szorgosan igyekszünk ki ezen a napon "hozzájuk".)
Erről persze sok poén hagyja el az emberek száját,hogy a pokolban meleg van,sok az ismerős stb. Lehet,hogy igy van,de azért ott nem jó!
És akkor beszéljünk kicsit arról,hogy ki,hova kerül!
Sokan mondják,hogy "ó,én egész életemben jó voltam,sok jót tettem,adakoztam a szegényeknek..stb".
Ez mind szép és jó,de a Biblia szerint Isten jó bíró.Tegyük fel a következőt:Anyukád megy a boltba,de út közben elüti őt egy 30 éves házas,2gyermekes apuka,aki épp a kórházba igyekszik a szülő feleségéhez.A férfi kihívja a mentőt,de már késő!Anyukád meghalt.Az ügy a bíróság elé kerül.Te mit szólnál ha a bíró azt mondaná,hogy: "Nézze,ez az ember jó volt,adakozott az egyháznak,az árváknak,csodálatos férj és apa volt egész életében és csak ez a baleset történt vele,semmi más rosszat soha nem tett,így nem ítélem el!"
Szerinted akkor ő most jó bíró,vagy rossz bíró?
Isten jó bíró!Tehát 1 rosszért is elítélhet!
Más mércével mér,mint Te magadat,vagy más Téged!
Egy idézettel búcsúzom mára :
Mary Elizabeth Frye: 
Ne jöjj el sírva síromig

Ne jöjj el sírva síromig, 
Nem fekszem itt, nem alszom itt;
Ezer fúvó szélben lakom 
Gyémánt vagyok fénylő havon, 
Érő kalászon nyári napfény,
Szelíd esőcske őszi estén, 
Ott vagyok a reggeli csendben, 
A könnyed napi sietségben,
Fejed fölött körző madár, 
Csillagfény sötét éjszakán, 
Nyíló virág szirma vagyok,
Néma csendben nálad lakok
A daloló madár vagyok,
S minden neked kedves dolog...

Síromnál sírva meg ne állj;
Nem vagyok ott, nincs is halál.